Az SZTE és az SE közös beiskolázási céget alapít – kérdések-válaszok!

1. Kik vesznek részt a közös beiskolázási tevékenységben?

A folyamatban négy, egymástól elkülönülő szereplő vesz részt: a felsőoktatási intézmények (Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem), a beiskolázást végző gazdasági társaság, a területi képviselők és részesei a folyamatnak természetesen a külföldi hallgatók.

2. Mikor és hol kezdi meg működését a cég?

Ha nem is napokon, de heteken belül elindul a cég bejegyzése és az megkezdi hivatalos működését. A gazdasági társaság különböző szerveinek kialakítása már folyamatban van. A cég két székhelyen működik majd: Budapesten és Szegeden.

3. Jogilag a cég milyen viszonyban lesz a két intézménnyel?

A cég önálló jogi személy, de az egyetemek gazdasági társasága, saját cég. A két intézmény alapítja fele-fele arányban, vagyis az egyetemek a cég tulajdonosai, így ellenőrzést gyakorolnak működése felett. A cég és a Szegedi Tudományegyetem megbízási jogviszonyban áll majd egymással, vagyis az intézmény megrendeléseit teljesíti a beiskolázást végző cég.

4. Milyen alapvető elemei vannak a beiskolázási stratégiának?

A beiskolázási stratégia célja természetesen az idegen nyelvű képzéseken a külföldi hallgatók létszámának növelése, a stratégia központi koordinációját a Nemzetközi Igazgatóság végzi. Ugyanakkor a beiskolázási stratégia képzésspecifikus. Egyes elemeit – például: honnan érkezzenek a hallgatók, milyen tudással, képességekkel – nem az Egyetem központilag, hanem a Karok az egyes képzésekre vonatkozóan állapítják meg. A Nemzetközi Igazgatóság központilag a meglévő tapasztalatokra építve azt javasolja a képzésgazda karoknak, hogy mindenképpen legyen egy hosszú távú gondolkodás. A cél nem a bevételek növelése, hanem az, hogy egy fenntartható fejlődési pályára állítsuk az idegen nyelvű képzéseket. Mindez nem felülről irányítva, hanem alulról építkezve lehetséges.

5. Mely országokat célozza meg a cég beiskolázási tevékenysége?

A megcélzott országok is képzésenként változók, összességében a világ minden országára kiterjed a beiskolázási tevékenység.

6. Hogyan folyik a beiskolázási folyamat? Mettől meddig terjed a beiskolázásra irányuló tevékenység?

A beiskolázási folyamat a promócióival indul és a hallgatói jogviszony létesítésével zárul. Időben a nemzetközi beiskolázás novemberben indul és következő év szeptemberéig tart. A folyamat elemei: a promóció; az érdeklődőkkel való kapcsolattartás; a jelentkezési folyamat; a felvételi eljárás lefolytatása; a leendő hallgatók folyamatos tájékoztatása; a beiratkozás, vagyis a hallgatói jogviszony létesítése és ezzel párhuzamosan az a mentorszolgáltatás, amely a hallgatók integrációját segíti.

7. Milyen adatbázis áll rendelkezésre a beiskolázási folyamat, az érdeklődők és a velük folytatott kommunikáció követésére?

Alapvetően a gazdasági társaság és az adott országokban a területi képviselők építik az adatbázist. A folyamatban az Egyetemnek is van feladata, hiszen az intézményt is megkereshetik a hallgatók közvetlenül. Ilyenkor, ha ez szükséges és hasznos, az érdeklődőt a közös cégen keresztül a területi képviselőhöz irányítjuk, ugyanakkor közvetlenül is kapcsolatba lépünk vele. Ezek az információk adatbázisszerűen, az Egyetem számára is elérhető módón először a jelentkezésnél fognak megjelenni. Fontos és hasznos visszacsatolást kapunk például a promóciós tevékenység tervezéséhez.

8. A cég csak az egészségügyi képzésekre fog beiskolázni, vagy minden érintett Kar tevékenységét végzi?

Nem, nemcsak az egészségügyi képzésekre. A cél, hogy az Egyetem összes idegen nyelvű képzése számára lehetőséget biztosítunk, hogy a képzés stratégiájának megfelelően minél nagyobb létszámú hallgatói bázist tudjon elérni. A cég a már meglévő tapasztalatokat hasznosítva hatékonyan tudja segíteni a területi képviselőkön keresztüli beiskolázást minden Kar minden képzése számára, vagyis az SZTE mind a 47 akkreditált vagy regisztrált idegen nyelvű képzésére.

9. Kötelező-e a Karoknak a céggel együttműködni a beiskolázásban?

Igen. A Szegedi Tudományegyetem a vonatkozó jogszabályokra és az átláthatóság követelményére figyelemmel azt a döntést hozta, hogy ha egy Kar területi képviselőn keresztül szeretne beiskolázni elsősorban külföldi hallgatókat, akkor azt kizárólag e gazdasági társaságon keresztül teheti.

10. A Karok önállóan is folytathatják a külföldi beiskolázási tevékenységet?

Nem. A fentiekből következik, hogy a Karok ilyen tevékenységekre önállóan nem köthetnek szerződést. Erre egyébként korábban is csak a Szegedi Tudományegyetem volt jogosult. A meglévő kapcsolatokat ugyanakkor nem kívánja felbontani az intézmény, éppen ellenkezőleg, azokat a gazdasági társaságba integráljuk.

11. A jelentkező külföldi hallgató kinek és milyen jogcímen fizet?

Ahogy szerződést az Egyetem köthet, köthetett, úgy bevételt is az Egyetem szedhet. A képzés önköltségét, a jelentkezési díjat és felvételi vizsgadíjat a Szegedi Tudományegyetemnek fizetik a jelentkező külföldi hallgatók.

12. Kikből áll a beiskolázási csapat? Változnak-e a korábbi területi képviselők?

A külföldi hallgatók beiskolázása az idegen nyelvű képzésekre igazi csapatmunka. Ez a csapat intézményen belül az SZTE Nemzetközi Igazgatóság, a Karok, az egyes képzések munkatársaiból áll – és itt nemcsak a képzési felelősökről vagy a tanszéki koordinátorokról, van szó, hanem azokról az oktatókról is, akik kapcsolatban vannak a külföldi hallgatókkal. Emellett a létrejövő gazdasági társaság munkatársai és a területi képviselők is részt vesznek a munkába. Azokkal a területi képviselőkkel, akikkel már korábban is együtt dolgoztunk és munkájukkal elégedettek vagyunk, továbbra is mindenképpen együttműködünk. Az új rendszerbe természetesen új területi képviselőket is szeretnénk bevonni.

13. Külföldi oktatási vásárokon a cég vagy az Egyetem képviselteti magát?

A külföldi oktatási vásárokon, ha ott hatékonyan szeretnénk megjelenni, a szereplők mindegyike jelen kell, hogy legyen, lehessen vásártól függően. Van olyan kiállítás, ahol elegendő a területi képviselőnek jelen lenni, van olyan, ahol érdemes az adott képzés vezetőjével, oktatójával vagy hallgatójával megjelenni. A hallgatók jelenléte kifejezetten hasznos, hiszen ők a leendő jelentkezők számára a legfontosabb forrás. Vannak olyan pályázatok, amelyre területi képviselő, vagy gazdasági társaság nem pályázhat, csak felsőoktatási intézmény. Ezért lesz olyan nemzetközi vásár is, ahol az Egyetem központilag jelenik meg.

14. Mi alapján dől el, hogy a cég egy adott hallgatónak melyik egyetemet ajánlja ki?

A brand amit, a cég képvisel a magyar felsőoktatás. A gazdasági társaság és a vele együttműködő területi képviselők arra vállalnak kötelezettséget, hogy a Szegedi Tudományegyetemet és a Semmelweis Egyetemet egyaránt képviselik. Vagyis a hallgatónak meghatározott területeken – elsősorban egészségügyi képzéseken – mindkét egyetemet ajánlják a területi képviselők, és a hallgató választ a felkínált lehetőségekből. Aki nem egészségügyi képzés iránt érdeklődik, azoknak pedig egyértelműen csak az SZTE-t tudják ajánlani. A területi képviselők egyébként korábban is több intézményt is képviseltek, és így tudtak sikeresen segíteni a nemzetközi beiskolázásban. Versenytársaink nem csupán államhatáron belül, hanem elsősorban regionális szinten azonosíthatóak.

15. A cég kommunikációjában jelen lesz a két egyetem, vagy önálló kommunikációja lesz?

A cég önálló kommunikációt nem folytat, brandet képvisel, ami a magyar felsőoktatás, azon belül is a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A cég számára értelmetlen lenne saját kommunikációt felépíteni, hatékonyabb, ha segíti a kommunikációt.

16. Milyen marketing eszközöket, anyagokat használ a cég a beiskolázás során? Ennek költségei milyen arányban oszlanak meg az SZTE és az SE között?

A leendő cég belépésével a promóció tapasztalt személyeken keresztül, egységesen, hatékonyan tud megjelenni. Komplett marketing stratégiát alkalmazunk offline és online eszközökkel. A promóció rendkívül fontos, egységesen, szakemberek által irányított tevékenységként fog zajlani. A költségeket a cég viseli, amely a két egyetem tulajdona. Az ehhez szükséges források egy része a cég létrehozásakor biztosított tőke, hosszú távon pedig a cégnek fizetett megbízási díj.

17. Milyen eredményeket várunk a cégtől és mikorra?

A 2017/2018-as tanévre azt várjuk, hogy az eddigi eredmények ne változzanak, a külföldi hallgatói létszám ne csökkenjen. Célunk, hogy a cég se többe ne kerüljön, se kevesebb eredményt ne hozzon, mint az eddigi mutatók. Hosszú távon pedig egy átgondolt stratégiai tervezéssel, stabil, fenntartható pályára kívánjuk állítani a fejlődést. Az új rendszer rendelkezik azokkal a képességekkel, amivel biztosítani tudjuk, hogy a terveink valóra válhassanak. Amikor pedig tervezünk, már csak rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk bátran álmodni.

SZTEinfo