Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az alkohol által okozott megbetegedések enyhítésére, gyógyítására keresi a megoldást Madácsy Tamara, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika ELKH-SZTE Lendület Epitél Szignalizációs és Szekréciós Munkacsoport friss, Bolyai-ösztöndíjas kutatója. A projekten dolgozó kutatócsoport egy olyan terápiás szer megalkotásán dolgozik, amely a jövőben bárki számára könnyedén elérhetővé válhat.
A csoportot Dr. Maléth József vezeti, a projektben részt vesznek: Kiss Aletta, Susánszky Petra, Csákány-Papp Noémi, Dr. Görög Marietta, Dudás Krisztina, Laub Hajnalka, Dr. Pallagi Petra és Dr. Maléth József.
– Kérem, ismertesse, hogy miről szól a kutatása, amelyre elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját!
– A projektben, amelyre elnyertem az MTA Bolyai Kutatási Ösztöndíját, egy új terápiás szer alkalmazásának lehetőségét vizsgáljuk meg a májat és a hasnyálmirigyet érintő alkoholos megbetegedésekben. A túlzott alkoholfogyasztás számos súlyos betegség kialakulásának ismert oka, ami évente 3 millió életet követel világszerte. Az alkoholbetegség által leginkább érintett szervek közé tartozik a hasnyálmirigy és a máj. E betegségek kezelése a mai napig rendkívül nehéz, költséges vagy egyáltalán nem elérhető. Korábban kimutatták, hogy az alkohol károsít egy fontos kloridcsatornát, a cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia regulátort (CFTR). Egy korábbi tanulmányunkban sikeresen azonosítottuk a kapcsolatot a CFTR működésének zavarai és a sejtek csökkent, a PMCA pumpán keresztüli Ca2+ eltávolító működésével. A sejtek csökkent képessége a túlzott mértékű kalcium eltávolítására a sejtek pusztulásához vezet, amely elősegíti a betegség kialakulását. Egy, a szénmonoxid-mérgezés súlyos állapotának kezelésére már alkalmazott gyógyszer, a metilénkék ismerten fokozza a plazmamembrán Ca2+ pumpa (PMCA) működését, amely így eltávolítja a túlzott mennyiségű Ca2+-ot a sejtekből, ezzel feltételezésünk szerint csökkentve az alkoholos máj- és hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának esélyét. A kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a PMCA működését elősegítő szerek, mint például a metilénkék, milyen hatással vannak az alkoholos májgyulladás és az alkohol okozta hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében.
– Részesült már korábban valamilyen ösztöndíjban?
– Igen, már több alkalommal nyertem Új-Nemzeti Kiválóság Program és a Nemzeti Tehetség Program ösztöndíjakat, idén először részesültem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban.
Madácsy Tamara számára a munka hobbi is egyben.
– Milyen társadalmi jelentősége, haszna van/lesz a kutatási eredményének?
– Kutatási tervünk magában hordozza annak a lehetőségét, hogy azonosítsunk olyan, a gyógyászatban már elérhető hatóanyagokat, amelyek potenciálisan javíthatják a PMCA funkcióját – mint például a metilénkék – és alkoholos hasnyálmirigy-, illetve májgyulladásban terápiás lehetőségként merüljenek fel a jövőben. Eredményeink rávilágíthatnak olyan új, már engedélyezett szerekre ezen betegségek gyógyításában, amelyek szükségessé teszik a metilénkékhez hasonló hatóanyagok felhasználásának újragondolását az alkohol okozta máj és hasnyálmirigy betegségek kezelésében. Mivel a klinikai vizsgálatok közvetlenül fázis II-es környezetben végezhetők, arra számítunk, hogy a metilénkéket a következő 5 éven belül a klinikai rutinban is hasznosítani lehetne. Továbbá, a metilénkék viszonylag olcsó elérhetősége szintén növelheti társadalmi szinten ezen eredmények szocio-ökonómiai hatását.
– Mi motiválja? Milyen célok, tervek állnak ön előtt?
– Rengeteg minden, de szorítkozzunk a munkára. Véleményem szerint ehhez a hivatáshoz kell egy egészséges mértékű fanatizmus, ami nélkül értelmét veszítené a dolog. Szeretek hinni abban, hogy amiért nap, mint nap dolgozunk, az segíti a tudomány és a gyógyítás előmenetelét. Szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan csoportban dolgozhatom, ahol ennek van realitása. Közeli munkakapcsolatban vagyunk a klinikusokkal, akikkel sokszor közösen találunk ki olyan projekteket, amelyek valóban a betegek javát szolgálják. Modern és releváns módszertannal, 3D sejtkultúrákkal, humán mintákkal dolgozhatunk, szinte anyagi megkötés nélkül, szupportív, minden ötletre nyitott laborvezetéssel, akik partnerek abban, hogy a jó ötletek valóban meg is valósuljanak. A céljaim és a terveim nagyban módosulhatnak attól, hogy milyen lehetőségeket kapok, de elsősorban az akadémiai pályán képzelem el a jövőmet.
A kutató szerint több társadalmi haszna is van az ilyen és ehhez hasonló kutatásoknak.
– Zárásképpen: mivel foglalkozik szívesen szabadidejében?
– Két pici gyermekem van, egy 4 éves kisfiam és egy 1 éves kislányom. Mellettük és a munka mellett nem sok idő jut másra, ilyenkor szerencse, ha az embernek a munkája a hobbija is, illetve, ha a családja tudja olyan mértékben támogatni, amennyi segítséget én kapok. A férjem az például, aki otthon van jelenleg a kislányunkkal, de édesanyám is rengeteget segít a gyerekek körül. Ha véletlen akad szabadidőm, azt igyekszem barátokkal vagy a családdal tölteni, egy kis sport azért minden héten belefér és olvasni is nagyon szeretek, erre is igyekszem minden nap időt szakítani.
Pósa Tamara
Borítókép: Interjú a Bolyai-ösztöndíjas Madácsy Tamarával.
Fotó: Molnár Dóra
