A Magyar Innovációs Szövetség ötödik elnöki ciklusában is talál kihívásokat Szabó Gábor

Az elnök és a fő célkitűzések 16 éve változatlanok a Magyar Innovációs Szövetségben, de a legutóbbi tisztújítás során az elnökség nagyjából fele kicserélődött, ami új lendületet és látásmódot is hozhat a szervezet működésében. Maga a MISZ, a rendszerváltás korában jött létre, ami önmagában is biztató a magyar gazdaság szempontjából.

– Hálával és tisztelettel tartozunk azoknak a lelkes kollégáknak, az alapítóknak, köztük Pakucs Jánosnak, akik az 1990-es években is túl tudtak látni az akkori helyzeten, a komoly infláción, a társadalmi átalakulással járó zavarosságon és képesek voltak felismerni, hogy a távolabbi jövő szempontjából szükséges egy olyan szervezet, amely meghatározza, összefogja a gazdasági fejlesztések lehetséges irányait és közös fórumot biztosít az érintetteknek – mondta el a professzor a kezdetekről.

A Magyar Innovációs Szövetség, mint szakmai és munkaadói érdekvédelmi szervezet, tevékenységének középpontjában - tagvállalatainak célkitűzéseivel egyezően - az innováció gazdaságélénkítő szerepe áll. Csak jogi személyek, tehát vállalatok, vállalkozások, kutatóintézetek, egyetemek, egyéni vállalkozók lehetnek tagjai. Fő célja a tudástranszfer elősegítése, vagyis a szellemi termékek létrehozása, elterjesztése, illetve átadása, átvétele és gyakorlati hasznosítása. Szabó professzort ötödik alkalommal választották elnökké.

–Újabb négy évre megkaptam a bizalmat. Erősségeim és gyengeségeim is ugyanazok: nagyon jól ismerem a szervezet munkáját, mert nagyon régóta benne vagyok. Az innováció kultúrájának terjesztése, az ezzel kapcsolatos érdekképviselet és a döntéshozókkal való konzultáció továbbra is alapvető feladatunk. Ezek mellett az aktuális gazdasági, politikai környezethez igazítjuk a hangsúlyokat, de elengedhetetlen attribútuma az innovációnak a gazdasági hasznosulás is. A modern gazdaságok egyik legfontosabb erőforrása, maga az innováció – foglalta össze a MISZ feladatait a prorektor.

Prof. Dr. Szabó Gábor az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia egyik zsűritagja, szívügye a "tudományos utánpótlásnevelés" , A kép forrássa: otio.hu

Szabó Gábor 2010-18 között a Szegedi Tudományegyetem rektoraként, majd 2021. óta a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökeként vezeti az Innovációs Szövetséget, így akadémiai szempontból is tökéletesen ismeri az együttműködésben rejlő lehetőségeket.

– Két releváns aktivitási területünk van, amely a hazai felsőoktatási szereplők, így a Szegedi Tudományegyetem számára is kiemelten fontos. A Szövetségen belül van felsőoktatási tagozat, ez is jelzi ennek jelentőségét. Prioritás lehet az egyetemek és a gazdasági szereplők közötti közvetítés, aminek a megfogható elemei közül elsőként említhető a technológiatranszfer, vagyis a kutatási eredmények ipari hasznosításának elősegítése. A másik terület az az unikális és nem klasszikus értelemben vett tanulmányi versenyünk. A hagyományos ifjúsági innovációs versenyünk, most Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) néven új lendületet vett és jelentős támogatást kapott a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. A középiskolásoknak, - akik közül sokan elsőéves hallgatókká válnak a verseny végére - meghirdetett megmérettetés attól egyedi, hogy nem korlátozódik tantárgyakra, nem kötjük tudományágakhoz. Voltak olyan győzteseink, akik nem tartoztak az eminens diákok közé, mégis létre tudtak hozni olyan újdonságot, amelynek közvetlen gazdasági társadalmi haszna lett. Az egyik ilyen győztesünk a hangszórók mágneses részét alakította át olyan módon, amire szabadalmat lehetett benyújtani amire a legnagyobb gyártók is felfigyeltek és alkalmazták. A másik, amit azért tartok fontosnak, mert jelzi fiataljaink felelős gondolkodását, egy hallássérültek számára kidolgozott jelzőrendszer, amelyet a sport világában tudtak hasznosítani az érintettek. Akik ezen a versenyen jól szerepelnek, Magyarországot képviselhetik az Európai Innovációs Olimpián – részletezte a MISZ tudományos utánpótlásnevelésben betöltött szerepét a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Tizenhat év alatt jelentős sikereket ért el a Magyar Innovációs Szövetség, de akadnak kihívások, még fejleszthető területek is. A jelenlegi globális folyamatok sem kifejezetten kedvezőek az innovációnak.

– Készítettünk felméréseket nagyjából másfél évtizede. Ennek eredményei alapján tudtunk fejlődni a legtöbb területen, de akad, ami ma is ugyanúgy feladat számunkra. A kis és közepes méretű vállalkozások között például még mindig nagyon kis százalékban érzékelhető az innovációs látásmód megjelenése. Vannak innovatív KKV-k, de messze nem annyi, amennyi lehetne. A Covid-ot sem heverte még ki teljesen a gazdaság, a háború pedig jelentősen áthelyezi a hangsúlyokat. Viszont éppen a háború befejeztével várható egyfajta gazdasági átrendeződés, újraosztás, amelynek azok lesznek a nyertesei, akik a jelenlegi helyzetben is tudnak újítani. Ezért különösen fontos, hogy a Magyar Innovációs Szövetség ebben a ciklusban is elősegítse, támogassa a hazai innovációs folyamatokat az ötlettől a piaci hasznosulásig. Ezt Gordon Moore, az Intel alapítója békeidőre így fogalmazta meg: „A recessziók utáni fellendülésből azok tudnak profitálni, akik a hanyatlás alatt is tudtak újítani.” Ezt a „luxust”, ezt a bátor döntést kell támogatnunk a jelenlegi ciklusomban – foglalta össze Prof. Dr. Szabó Gábor, aki elárulta, hogy az elnöki teendőket legjobb tudása szerint végzi, de bízik benne, hogy méltó kihívója akad majd 2027-ben, akinek jószívvel adhatja át a stafétát.