Nemzetközi utazások és Kelet-Közép-Európa globalizációja, 1953−1989

A tanulmány négy kelet-közép-európai ország (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia) globalizációjának egyik aspektusát, az emberek külföldi utazásainak mértékét vizsgálja az államszocializmus időszakában statisztikai összehasonlító módszerrel.

A kutató feltevése szerint a globalizáció jele elsősorban a hidegháború két alapvető blokkja, vagyis a Kelet és Nyugat közötti áramlás megnövekedése, de a tanulmány röviden vizsgálja a keleti blokkon belüli, illetve a globális Dél, tehát a „harmadik világ” felé történő utazásokat is.

A négy állam statisztikai évkönyveiben közzétett adatokból kiszámított mutatók közül különösen informatív a Nyugatra utazók aránya, a Nyugatról érkezők aránya, illetve a nyugati ki- és beutazások időbeli dinamikája.

Ezek összehasonlításával fontos következtetéseket lehet levonni. Mindenekelőtt azt, hogy az emberek szabad mozgását a politikai körülmények befolyásolják leginkább. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a blokkon belüli utazások száma a hatvanas években vált jelentőssé.

A „harmadik világ” felé történő utazások száma a teljes korszakban marginális volt, ami ellentmond az alternatív globalizáció koncepciójának.

Végezetül, a nyugati utazások jelentősége Jugoszláviában már az ötvenes években alapvetővé vált, míg a három másik állam esetében a nyolcvanas évek végén mutatható ki az igazi áttörés.

A teljes tanulmány itt érhető el.

SZTEinfo